MűvŽszeti šnvallom‡sok

 

Az ember ŽletŽt olyan gyškeresen ‡talak’t— ipari forradalom egyebek kšzštt mestersŽge alapjainak œj lerak‡s‡ra kŽnyszer’ti a művŽszt. Vannak, akik a nagyipar hulladŽk‡b—l vagy Žppen termŽkeinek t‡rgyilagos lem‡sol‡s‡b—l, m‡sok korszerű gy‡rt‡si, sokszoros’t‡si m—dszerek ‡tvŽtelŽből alak’tj‡k ki st’lusukat, megint m‡sok az ipar kiszolg‡l—iv‡ szegődve a designben l‡tj‡k a jšvő művŽszŽnek hivat‡s‡t.

Lehet-e az egŽsznek h‡tat ford’tani? A kihal— kŽzművessŽg ut‡n a bark‡csol‡s szintjŽn maradva menteni ‡t Žppen azt, ami az embert az ipari forradalom előtt Žs ut‡n šrškkŽ emberrŽ tette, s ami mindig is a művŽszet tulajdonkŽppeni t‡rgya volt? (1975)

 

GyűjtemŽnyes ki‡ll’t‡sra kŽszŸlšk (Ernst Mœzeum). 1948-t—l m‡ig kŽpek hi‡ny‡val ŽrzŽkeltetve az 1950-60-as hi‡tust.

A b‡lv‡nyokkal szereztem (viszonylag Žs szűk kšrben) nevet (1969), de a b‡lv‡ny-előtti dolgok sem utols—k -- 47-48-as dekorat’v csendŽletek, a 60-as Žvek elejŽről val— karakterfejek (Nyugd’jas artista, Vid‡m apostol). Az utols— -- m‡r az első b‡lv‡nyszerűsŽgekkel egyidejű -- portrŽkon (Tud—s arckŽpe, KŽt ősšm) j—l l‡that—, hogy nem szervetlenŸl alakult a formavil‡gom: az ‡br‡zol— jellegű dolgokban kezdettől benne volt a b‡lv‡nyok lehetősŽge.

Maguk a b‡lv‡nyok arra kellettek nekem, hogy -- ki‡br‡ndulv‡n a festŽszet hagyom‡nyos tŽm‡ib—l Žs eszkšzeiből, de nem tudv‡n szabadulni hagyom‡nyos form‡j‡t—l, a keretbe foglalt, falra akasztott kŽptől -- mindenfŽle hat‡rok kšzštt a senki fšldjŽre kerŸlhessek, azaz tšbbŽrtelmű, mindenkinek m‡s-m‡s olvasatot k’n‡l— kŽpeket csin‡lhassak. A b‡lv‡nyok az isteni Žs emberi, ‡llati Žs nšvŽnyi, sőt szerves Žs szervetlen lŽt hat‡r‡n lŽteznek. Tov‡bbi ellentŽtp‡rok, amelyeket egyes’teni pr—b‡lok bennŸk: ‡br‡zol‡s Žs absztrakci—, klasszikus Žs groteszk, f‡jdalmas Žs humoros, mozdulatlans‡g Žs dinamizmus (a mozg‡s lehetősŽgŽnek a jelzŽse).

A b‡lv‡nyokhoz kidolgozott technika, a salakrelief is ilyen hat‡r‡tlŽpŽs: s’k Žs plasztika, sz’n Žs az azt megtšrő durva felŸlet, festŽkkel jelzett ‡rnyŽk Žs arra, vagy azt keresztezve, igazi ‡rnyŽk. Megjegyzem, vannak konvencion‡lisan, s’kra temper‡val vagy olajjal festett b‡lv‡nyok is, Žs Žppen ezek kšzŸl a legœjabbak (az 1985-šs T‡nc, H’rhoz—, stb.) megmozdultak, ršpŸlnek, t‡ncolnak, viaskodnak, s a sz’neik is hars‡nyabbak. (Lehet, hogy vŽnsŽgemre kiszabadulok a b‡lv‡ny-lŽt lenyűgšzšttsŽgŽből?)

Hatott r‡m a primit’v művŽszet, de nem szeretem, ha a milli— kimutathat— egyŽb hat‡s mellett ezt tœlhangœlyozz‡k - amire az —ce‡niai metszetek szolg‡ltatnak olcs— ŸrŸgyet. Wešres Sanyi gyšnyšrűre meg’rt katal—gus-bevezetőjŽvel szemben legal‡bb ilyen erős a kšzvetlen termŽszeti hat‡s is, főleg az emberi Žs ‡llati test anat—mi‡j‡Ž Žs a nšvŽnyzetŽ (faerezetek).

A ki‡ll’tand— kŽpeknek majdnem egyharmad‡t teszik a fanyomat-koll‡zsok. ZšmŸk mŽg sohasem volt ki‡ll’tva. Ezek csak technikai szempontb—l koll‡zsok, műfajilag semmi kšzŸk a hagyom‡nyos fŽnykŽp-koll‡zshoz. KŽpek ezek is, csak m‡s elj‡r‡ssal kŽszŸlnek. Ez a technika is a tšbbŽrtelműsŽget szolg‡lja, tal‡n mŽg elŸtőbb szŽlsősŽgek kšzštt. Gšrcsšs fa - cs‡b’t— női test; cs‡b’t— női test - trottyos tyœk-alv‡z; trottyos tyœk-alv‡z - ŸnnepŽlyes tollazat; ŸnnepŽlyes tollazat - szemŽrmetlen p—z = SzirŽn.) Fontos, hogy ezek nem v‡lnak el időben a b‡lv‡nyokt—l -- 1965 Žs 1985 kšzštt folyamatosan, a b‡lv‡nyokkal p‡rhuzamosan kŽszŸltek. (1985)

 

A salakrelief... volt alkalmas r‡, hogy kibontsa, kikŽnyszer’tse belőlem a tudatom alatt rejtve Žlő, r‡m jellemző form‡t. (…nŽletrajz, 1990 kšrŸl.)

 

BeszŽlgetŽs a Kossuth R‡di—ban, MŽlykœti Ilon‡val. 1986.I.20. Az Ernst-mœzeumi ki‡ll’t‡sr—l.

"Ezt a kŽtfŽle p‡ly‡t, ahol elŽg nagy az ellentŽt, csak œgy lehetett egyes’teni, hogy teljesen szepar‡lom. Olyannyira, hogy am’g a Vil‡ggazdas‡gn‡l dolgoztam, nem voltam hajland— foglalkozni olyan jelentŽsekkel, amik a műalkot‡sok piac‡t ŽrintettŽk, ezt m‡s munkat‡rsakra b’ztam. A lapn‡l fő feladatom az volt, hogy azokr—l a vŽgtelenŸl bonyolult folyamatokr—l, amik a nemzetkšzi pŽnzforgalomban, az ‡rutőzsdŽken, a kŸlkereskedelmben vŽgbemennek, azokr—l Žrthetően Žs vil‡gosan tud—s’tsak. S ehhez nagy előny volt, hogy nem voltam tanult kšzgazd‡sz, nem vŽgeztem ilyen egyetemet Žs nem is voltam hajland— elsaj‡t’tani azt a tolvajnyelvet, amin a szakemberek, a bank‡rok Žs a kšzgazd‡szok beszŽlnek. ... Az előfordult persze, hogy volt, amikor nem volt kedvem festeni, vagy nem volt kedvem szerkeszteni. A nagy kŸlšnbsŽg, hogy szerkeszteni akkor is kellett, ha nem volt kedvem, de festeni nem kellett. Csakhogy ‡ltal‡ban azt vettem Žszre, hogy egym‡st seg’tettŽk, teh‡t pŽld‡ul amikor a nagy aranyl‡z volt Žs ezzel rengeteg dolgom, sorra jšttek a kŽpek is. Tiszta vŽletlen, hogy az egyiknek azt‡n Aranyb‡lv‡ny lett a c’me, Žn akkor nem gondoltam az aranyl‡zra. Valahogy, ha az ember jobban form‡ban van, fel van dobva, akkor megy minden. ògy is fel lehet fogni, hogy a kŽt dolog egym‡s akt’v kipihenŽse."

 

Nyilatkozat az MTI-nek, 1965. jœn. 12., a p‡rizsi ki‡ll. ut‡n

 

" Francia festőbar‡taim šsztšnzŽsŽre rendeztem a ki‡ll’t‡st a Kulturkapcsolatok IntŽzete  Žs a p‡rizsi Magyar IntŽzet kšzreműkšdŽsŽvel, a Galerie de l"UniversitŽ-ben. Nem nagy, de sűrűn l‡togatott intŽzmŽny, egyik f—ruma a mai modern kŽpzőművŽszetnek. Monot’pi‡kat, olajkŽpeket, portrŽkat sorakoztattam fel az anyagban -- igyekeztem kedvelt műfajaim teljes sk‡l‡j‡n bemutatkozni, œgy gondolom, sikerŸlt. Anyagaim egy rŽszŽt a Magyar IntŽzet szalonj‡ban is ki‡ll’tott‡k.

 

"MegelŽgeltem egy időre a salakrelief-b‡lv‡nyok sœlyos anyag‡t, komolykod— rendjŽt. Kšnnyebbre, j‡tŽkosabbra pr—b‡ltam fogni a dolgot. êgy nyœltam vissza az olajfestŽkhez. RŽgi fanyomat-koll‡zsaim Žs monot’pi‡imtechnik‡j‡b—l kiindulv bonyolult elj‡r‡st dologztam ki. RemŽlem, nem csak ez az egyŽni technika őrzi a folyamatoss‡got, hanem a kŽpek formai elemeiből is r‡m lehet ismerni. Figur‡k vannak rajtuk, amelyek mozognak, ‡g‡lnak, a legtšbbjŽnek sz‡rnya is van. MŽgsem tudnak megszabadulni bizonyos b‡lv‡nyszerű merevsŽgtől. Nem is akarnak, s akkor sem tudn‡nak, ha Žn akarn‡m..

( ƒlet Žs Irodalom, 1991. 19.sz‡m. V.P.nyilatkozata a Gul‡csy GalŽri‡ban, 1991. m‡jus 8-‡n, a ki‡ll’t‡sa megnyit—j‡n)