From gacs@bu.edu Tue Jan 15 11:03:41 2013
Date: Tue, 15 Jan 2013 11:03:41 -0500
From: Peter Gacs
To: veress@csa2.bu.edu
Fruzsina Veress
06/20/96 08:02 AM
To:
cc:
Subject: Izraeli elmenyek
Hiaba, az irasban az igazi muveszet a tomoritesben rejlik. Sajnos ez nekem
nem megy, kicsit hosszura sikerult a beszamolom. Akkor is kenyszert erzek
ra, hogy megosszam, ugyhogy nem szamithatok ra, hogy azonnal es az utolso
betuig elolvassatok. Talan majd egyszer, ha Ti is keszultok a szentfoldre.
Jeruzsalemben toltottuk a legtobb idot, de tobbet is lehetett volna.
Nagyon kenyelmes szallodank volt az ujvarosban, setatavolsagra a regitol.
Jo, hogy nem kerdeztem meg az izraeli kolleganot arrol, hogy hova menjek
es hova ne, mert kiderult, o nem gondolja, hogy az arab negyedbe be lehet
menni, pedig nekunk az volt a legkulonlegesebb.
Az ovaros fallal van korulveve, es a felfedezest korsetaval kezdtuk a
falon. Csodalatos kilatas nyilt onnan a tornyokra, olajfak hegyere, es be
az arabok udvaraiba, akik a falra ragasztottak hazaikat. Kegyetlen tuzo
napsutes van, de miutan szaraz, nem olyan nehez elviselni, es rogton
megkonnyebbul az ember, ha arnyekba lep.
A falrol a bazarnegyedbe masztunk le. Eloszor orult mulatsagosnak tunt,
szuk helyen, az arusok kiabalnak, hivogatnak, ahogy az meg van irva. De
olyan volt, mint egy csapda, az ovaros legtobb utcaja lenyegeben bazar,
alig tudtunk kiszabadulni, amikor elegunk lett. Csak etelt-italt vettunk,
de mindenki nagyon elozekeny, sot kedves volt, angolul jol tudnak.
Igazabol, megallapitottuk, hogy arrol ismerszik meg az arab, hogy sokkal
baratsagosabb modora van, mint a zsidonak. Lagabbis, ami a turistakkal
valo banast illeti. Becsabultunk egy nagyon "igazi" teazohelyre, ahol
Peternek is felajanlottak egy vizipipat - a tobbi burnuszos vendeg
kedelyesen fustolte. Azt nem probalta ki, de nagyon szerettuk a
mentalevellel illatositott teat.
Egyetlen kicsit kellemetlen incidens volt, de arrol is mi tehettunk. Az en
szenvedelyem a sikatorokban valo bolyongas volt (az ovarosban ez a
valasztek, bazar vagy sikator.) Amig az ember nem latott olyat, nem erti,
mi az a sikator. Nem egyszeruen szuk utca, ahogy elkepzeltem, hanem inkabb
csak hely a hazak kozott, nehez megmondani, hogy meg nyilvanos kovet
taposol-e vagy betevedtel valakinek az udvaraba, lehetetlen nem eltevedni.
Szoval igy bolyongtunk, amikor leszolitott ket 12-ev koruli gyerek, hogy
segithetnek-e, s hogy majd ok megmutatjak a terkepen, hogy hol vagyunk.
Kedvesek voltak, nem tudtunk csak tovabbsietni, ahogy kellett volna, s ami
az igazi hiba volt, elvalaskor adtam nekik egy sekelt (mindig mindenki
tartotta a markat, gondoltam ok is ezt varjak el). Erre egyszercsak a 2
gyerek helyett egy tucat allt ott, penzt kovetelve, rangattak a ruhankat,
stb. Akkor elegge megijedtem. Vegul Peter rajuk kiabalt, mire elszaladtak.
Ugy latszik nem akartak, hogy apuka meghallja?
Meg a bazaroknal es sikatoroknal is nagyobb elmeny volt szamomra az arabok
egyik fo szent helye, a mecset, ami Mohamed labnyomat orzo szikla fole
epult (Temple of the Rock). Sajnos ugy van, hogy csak akkor engedik oda a
turistakat, amikor a hivek mar kivonultak. Nagy huhot csinalnak akkor is a
bejaratnal a vendegek oltozeke korul (Peternek szoknyat kellett olteni,
hogy a rovidnadrag altal meztelenul hagyott labszarat eltakarja). Sajnos a
cipovel egyutt a fenykepezogepeket is kivul kellett hagyni. De csodalatos
hangulata volt a mecsetnek, egesz mas, mint a kereszteny templomoknak.
Vilagos, levegos, tagas. Csodalatos keleti szonyegek boritjak a padlot,
nagyon hivogato. Nehany hivo tanyazott is ott, nem ugy neztek ki, mint
akik imadkoznak, csak mint aki itt erzi jol magat.
Azert hajlandok voltunk a zsido meg kereszteny szent helyeket is
meglatogatni. A siratofal elott kulon fiu- es lanyresz van. Csak az volt
az igazsagtalansag, hogy a noknek kijelolt hely kisebb volt, sokan voltak,
igy en oda se tudtam ferni a falhoz. Azert lattam, hogy a repedesei tele
vannak dugdosva a siratok papirra irt imaival. Kulonben nagyon
mulatsagosnak talaltam a tarsasagot, egesz kicsi kislanyok elvettek egy
kozhasznalatra kitett torat, es elmelyulten imadkoztak a falnal, irtak a
kis cedulajukat, majd hatraltak a kapuhoz (gondolom nem szabad a szent
falnak hatatforditani), de kozben vihancolas is volt jocskan, na meg
koldusasszony, ugylatszik az se csak az araboknal van. Egyebkent a zsido
negyed nagyon mas volt, mint az arab, a bazar helyett, disztingvalt
boltok, Amerikaban is lehetett volna, az utcak levegosek, sok uj haz, de
stilusosan, ugyanabbol a kobol, amibol a regiek is vannak. Erdekes modon,
zsido utca volt az egyetlen, ahova nem mertunk bemenni: kiirtak az
utcasarokra, hogy az ittlakok erzekenyseget serti, ha illetlen rujaban
megyunk be, es definialva is volt, hogy mi az illetlen. Arra azert nem
voltunk folkeszulve, hogy a rovid ujj is kacer.
Vegigjartuk a kalvariat. En mindig ugy kepzeltem, hogy a kalvaria helye
olyan, mint mifelenk, a faluszeli dombon, ugyhogy csodalkoztam, hogy az is
lenyegeben bazarsornak bizonyult. Allitolag Jezus idejeben is forgalmas
varosi utca volt. A kalvaria-zarandoklat a szent sir helyen epult
templomkomplexummal vegzodik (St. Sepulchre - meg kellet volna venni megis
a magyar nyelvu konyvet, amit a zarandokoknak arultak, nem tudom, hogy
hivjak a dolgokat magyarul). Azert nem mondom egyszeruen templomnak, mert
2-ezer eve epulnek ott egymasra a szentelyek. Raadasul tobb vallas
temploma van itt most is egyrakason: katolikus, gorogkeleti, ormeny, es
meg 2 masik, ami nem jut eszembe. Peter tolmacsolt itt egy orosz
delegacionak, akik azt akartak az itt szolgalo ortodox popatol, hogy
aldja meg a magukkal hozott papircsikot, amin sok szaz hivo neve volt
felsorolva. A popa, erdekes modon, nem nevenkent allapitotta meg a taksat,
szaz dollarert az egesz listat elvallalta.
Az olajfak hegyere a kirandulas kisebb komediaval kezdodott, kis
csalodassal folytatodott, de vegulis nagy siker volt. Egy arab arus
hivatalos kozegnek tettetve magat, nem akarta Petert a sort miatt
beengedni Getsemane kertjebe (az egyikbe azok kozul, akik vetekednek az
oroksegert). Az elelmes urgenek volt egy mento gondolata, vegyunk meg
toluk valami klepetyust 20 dollarert, akkor bemehet. Szerencsere nem ez
volt az elso eset, ugyhogy felismertunk a helyzetet es vegul teljesen
ingyen megcsodaltuk az allitolag 2000 eves (es mindenkeppen annyinak
latszo) olajfakat. A seta szep volt fol a hegyre, a csalodas csak az volt,
hogy nem talaltunk egy kellemes vagy szep helyet a tetejen, ahonnan
megcsodalhattunk volna a kilatast. Vegul azzak vigasztaltuk meg magunkat,
hogy egy angolul nagyon jol beszelo arab hivasara bementunk az o haza
alatt levo barlangba, hogy megnezzuk a profetak kazamatajat. O se
allitotta, hogy biztos ott nyugszik Zacharias, mert tobb helyen is szamon
tartjak a sirjat, de az biztos, hogy kazamatak voltak, s hogy meg sose
lattam hasonlot. Ugy furtak ki a barlangot folulrol, egy lukon keresztul.
A kazamata-kitero utan meg a lenyugozo kilatas is meglett, ugyhogy vegulis
ez a kiruccanas is jol sikerult. Raadasul olyan szerencsenk volt, hogy az
Izrael Muzeum este is nyitva allt, oda is el tudtunk menni anelkul, hogy a
vilagosban a setaidobol aldozni kellett volna. Jo, hogy mar alig alltunk a
labunkon, de a holttengeri tekercsek megertek.
Aztan mi is elkirandultunk a Holt tengerhez. Nagyon meg voltunk elegedve
magunkkal, hogy a kirandulast, amit szemelyenkent 120 dollarert akartak
eladni nekunk, kb. 20-ert megcsinaltuk egyedul, busszal es kozos taxival.
(Azokkal az esetekkel, amikor nem voltunk ilyen ugyesek, nem fogok
dicsekedni.) Szoval buszoztunk a judeai sivatagon keresztul, a jordan
hatar menten. Szogesdrotok, katonak, autok alig, egy szal fu nem no sehol,
nem volt valami szivderito kilatas, bar a taj nagyon erdekes es
kulonleges. A feludulest beduin kecskepasztorok jelentettek (mit legeltek
azok a szerencsetlen allatok? Nem latszott semmi zold.) Peter allitolag
latott tevet is, de en sajnos, akarhogy szerettem volna, valahogy
lemaradtam. Egyszercsak tett a busz egy kerulot, hogy megalljon egy
kibucnal. At lehetett elni, hogy mi az hogy oazis: gyonyoru palmafak,
csodalatos viragok, bokrok. Ahol locsoljak a sivatagot, gyonyoru es
kellemes. Meg mielott megalltunk volna a Holt tengernel furocskezni,
nagykanallal meritettunk a hoseg es a sivatag gyonyoreibol: folmasztunk
egy nagy hegyre, aminek a tetejen var all. Kotelvasuttal is lehetett
volna, de akkor nem meltanyoltuk volna annyira, ami rank vart fonn. A
varat ugy hivjak, Masada, es hosszu, kalandos tortenete van, mint
mindennek errefele. Most foleg azt a tortenetet meselik, hogy hogyan vedte
itt magat egy maroknyi zsido menekult (a BarKochba lazadas mindenre
elszant tuleloi) nagy romai tulerovel szemben. Mikor latszott, hogy minden
elveszett, a romaiak beveszik a varat, ongyilkosok lettek. Meg mindig
lehet latni, hogy hol volt a romaiak tabora, a feljaro, amit epitettek, a
varlakok hazai, temploma. De meg meglepobb Herodes kiraly palotaja a
hegyteton. Minden luxust megkapott itt, a sivatag kozepen.
Hideg-langyos-meleg furdohoz medencek, oszlopos termek. Gyonyoru lehetett,
kulonosen, ha par palmafat is hoztak fol neki. Most nincs egy szal fu se,
de a kilatas a sivatagra es a Holt tengerre lenyugozo. A furdes nem hozott
igazi megkonnyebbulest a hosegtol, tul meleg volt a viz, es ugyan nagyon
vicces volt, hogy nem sullyedunk el, nem sokaig birtuk ki, ugy csipett a
so. Azert jo hecc volt.
A tovabbiakban meg sok varat, oszlopot, sirt, mecsetet, templomot, illetve
romot lattunk, de felek, most mar tenyleg sok lesz olvasni - bar nezni
vegig elvezetes sot izgalmas volt. Csak alljanak itt a helyek: Caesaria,
Bania, Acco, s a Gelileai dombok kozott egy zsinagoga romjai.
A rokonainkkal valo talalkozas nagyon erdekes volt. Eppen ott volt Los
Angelesbol Eva, Peter feltestvere is, de a bennszulottek az o lanya, Raia,
annak ferje, Avi-Hu es a gyerekeik, Ayelet (15) es Offer (10). Gyonyoru
helyen laknak, magazinba illo kilatassal a gelileai dombokra.
Fantasztikus mediterran novenyek nonek a kertjukben, van kutyajuk,
macskajuk, csirkeik, tiszta paradicsom. Ok is nyaralasnak erzik az
ittlakast, mert csak egy eve koltoztek ki TelAvivbol, es meg nem dontottek
el, hogy komolyan gondoljak-e (csak berlik ezt a tunemenyt) Mint
Amerikaban is lenne, valamit, valamiert: tul sok nekik a kozlekedes, 2
auto kell, a gyerekeknek hianyoznak a baratok, a judo-ora, stb.
A hazaspar mindket tagja kibucban nott fel. Ket kulonbozo kibuc volt, de
nagyon hasonlok abban, hogy mindkettot magyar emigransok alapitottak. Az
alapito atyak annyira haragudtak az ohazara vagy csak annyira akartak az
ujat, hogy teljesen beszuntettek a magyar beszedet. A gyerekek a magyar
kulturabol csak nehany etel izet es nehany legnelkulozhetetlenebb nyelvi
eszkozt csiptek fel, mint "Istenem" es "kapsz egy pofont", stb. A
kommunista idealokat sokkal hivebben valositottak meg, mint az Europaban
maradt baratok es testverek. Tenyleg minden kozos volt, valamennyire meg a
gyerekek is. Ez nemileg megkonnyitette Raianak azt, hogy az o anyja nincs
ott, de azert eleg rohadt volt, mint mondja. A gyerekeket az un.
gyerekhazban tartottak egy vagy tobb dadus felugyelete alatt. Minden nap 4
es 7 kozott volt szabad a szuloket szobajukban felkeresni, ahol nemi
"quality time"-ban (ezek az en szavaim, akkor nem igy hivtak) volt reszuk.
Ezenkivul az apukak minden este jottek meselni. Ez nagyon jo emlek nekik,
mert volt ott versenges, hogy ki a legjobb meselo.
Raia es Avi-Hu nem gondoltak rogton arra, hogy felhagynak a
kibuc-eletmoddal: a katonasag utan probaltak egy uj, meg olyanabb kibucot
alapitani a Negev sivatagban, csak egy ido utan (mar pontosan nem
emlekszem volt-e es mi a kivalto ok) kivantak megis egyetemre menni,
tanulni es onallo, varosi eletbe fogni. Avi-Hu tortenesz, magyarorszagi
holokauszt-temarol irt disszertaciot, de tudomanyfilozofia is erdekli.
Raia eredetileg angolszakot vegzett (istenien tud angolul), aztan valami
szinhazzal kapcsolatos dolgot. Most iskolakban dolgozik, szinjatszo
szakkort, unnepsegeket rendez, de maga is szeret szerepelni - babokkal. A
14-eves kislany nagyszeruen tud angolul, bajos,okos, es meg szorgalmas is:
amikor jottunk, eppen tortat sutott. A 10-eves kisfiutol is el voltam
ragadtatva.
Raiaek kevesebb zsido szokast tartanak, mint nalunk, Amerikaban szokas.
Pentek este se volt gyertyagyujtas vagy egyeb ceremonia, akkor szokott
lenni a tarsadalmi elet. A kedvunkert a felnottek egy versolvaso estet
szalasztottak el (nem sajat versuket, csak kedvenceiket osztjak meg a
szomszedokkal). A gyerekek tabortuzet rendeztek valakinek a kertjeben,
majd ott is aludtak a csillagok alatt. En bizony fraszt kaptam volna, mert
hallani lehetett a sakalok uvolteset ejszaka. Egyes megjegyzeseikbol neha
elotetszett a kibucnik. Raia furcsallta, hogy a versolvaso estere nem
hivtak meg a falubol MINDENKIT. Nagyon aggodnak egyebkent a valasztasok
miatt. Nem is annyira a beket feltik: a vallasosok eloretorese zavarja
oket. Most van egyfele status quo, egy csomo megallapodas, ami
elviselhetove teszi az eletet mindenkinek. Peldaul moziba nem lehet menni
pentek este, de szinhazba igen (lehet, hogy forditva), kosarlabdazni nem
szabad, de focizni igen, a buszok nem jarnak, de taxik igen, stb. Ezt
feltik. De a fo baj az oktatas es kultura. Mar most is tulsagosan a
bibliara alapozzak a tortenelemoktatast.
Avi-Hu korbekocsikazott velunk a kornyeken, szep, baratsagos, dombvidek -
ahol locsoljak. Minden szal fu mellett elmegy egy slaug, abbol lassan
csopog a viz. Ahol nem locsolnak, ott tiszta sivatag ez a videk is.
Avi-Hunak minden dombhoz fuzodik emleke abbol az idobol, amikor katona
volt. Meg valami kapitany is volt, sok mindent tulelt, de egesz ido alatt
ugy erezte, ez csak egy vicc, hogy o katona, nem tudta komolyan venni
magat.
Mi is sok katonat lattunk mindenfele. Nem mondhatom, hogy valami
felelmetes benyomast keltettek. Inkabb ugy neztek ki, mint egy nyari tabor
resztvevoi. Fiuk-lanyok egyutt, nyiltan "baratkoznak". A lanyok sokszor
kifestve, az egyenruha itt egy kicsit kigombolva, ott egy kicsit szuk,
nagyon is csinosak voltak. Vallukon lezseren lobaljak a geppuskat.
Talalgattuk Peterrel, hogy talan a szulok bevetik a protekciot, hogy a
gyermek megse a hatarra menjen, hanem valami jo kis muszaki allasba a
hatorszagba. Azt mar hallottuk, hogy kibujni a katonasag alol nem
celszeru, a karrierhez nagyon kell a tapasztalat, es a protekciot inkabb
arra hasznaljak, nehogy "untauglich"-nak nyilvanitsak a gyereket. De amit
hallottunk, tenyleg meglepett: a szereto szulok azert mozgatnak meg
mindent, hogy a gyermek valamelyik veszelyes "elit" szazadba keruljon. Az
ugy megalapozza a jovojet. mintha a Harvardra jart volna nalunk.
A katonalanyoknal sokkal felelmetesebbek voltak a telepesek, akiknek
ugylatszik fegyverviselesi engedelye van, de nem csak a hazuk kapujaban
viselik a fegyvert, hanem Jeruzsalemben is, a vendegloben. Miutan civilben
vannak, es kulsoleg semmi se kulonbozteti meg oket egy arab terroristatol,
oket azert ijesztonek talaltam.
A hatarorok nem voltak ijesztok, de azert sok gondot okoztak. Mindenkivel
hosszasan foglalkozik egy ugynok: kedvesen, de aprolekos reszletesseggel
kikerdezi, hogy hol, merre jart, mit vett, mikor, hogy csomagolt, majd
vegigmennek a csomagon, de nagyon. Meg a fogpasztatubust, osszegombocozott
zoknit is megnyomogattak, stb. Mindemiatt 2 es fel oraval az indulas elott
kell kintlenni.
Ha nincs a macera a hataron, meg nehezebb lett volna ezt a szep orszagot
otthagyni. Ugy ereztem, meg rengeteg idot el tudnek tolteni. Vegulis Tel
Avivot egyaltalan nem lattuk, nem volt kulturprogram, kibuclatogatas (bar
Peternek ez meg remelhetoleg sikerul), nem voltunk Nazarethben,
Betlehemben, Jerichoban, a Negev sivatagban.
Meg csak annyit, hogy hazajovet gyonyoru tiszta ido volt, mindent
lehetett latni a repulo ablakabol. Bizony, Magyarorszag (Pecs) folott is
elrepultunk, de jo lett volna csak egy kicsit kiugrani. Vagy ha ott nem,
legalabb az Alpoknal.
Es amikor vegre hazaerkeztem, meg ropogos volt a hutoben a salata, amit
indulas elott keszitettem volt.